Minden rossz es minden jo. Eleg kaoszos lett az elet. Multheten ugy ereztem, sosem voltam meg olyan erzelmi valsagban, mint akkor, most pedig ismet kiegyensulyozott (de azert gyanakvo) vagyok. Magammal szemben persze, hogy mi a fene van. Eloszoris a kaosz: a mostani melom vagy megszunik vagy nem. Vagy felmondtam elsejetol, vagy nem. Vagy elfogadjak, vagy nem. Vagy akarnak nagyon es meggyoznek errol, vagy nem. Ennek fugvenyeben vagy atmegyek az uj helyre januar kettotol, vagy nem. Tudom hogy zavaros, bocsanat, tenyleg ilyen. Egyebkentmeg nem izgatom magam, bar a laptopom epp meghalt, kene venni egy ujat (SURGOSEN), netunk otthon elment (itt irkaszok egy hulye netes helyen, ahol 15 telefonfulkeben kiabal 15 kulonbozo nyelven 15 antipatikus figura, es ugyanennyi szamitogepet pufol ugyanennyi ugyanilyen ember, mig odakint sut a Nap, nem vagyok normalis), megis azt gondolom, ha nem eroltetem a dolgot, minden sinre kerul. Nem ertem miert felek par hetig munkat keresni mar meglevo munkahely nelkul, amikor kivetelesen a pasim is vagyonokat keres, es ense allok tok nullan. Nem akarok olyan lenni, mint a stresszes felnottek: hajtani a semmiert!
Kicsit olyan vagyok, mint az a hegymaszo, akit multheten lattam a teveben. Egy no egyedul megmaszott valami eszmeletlen magas es havas hideg hegyet. Lelkesen indult a jolfelszerelt hatizsakkal, majd ment, mendegelt hetekig, utolso nap meg el volt gyotorve, orankent 20 metert birt haladni a szembefujo hozivatarban, szoges cipoben lepdelt mint egy lassitott felvetel, es este, mikor bebujt a satorba, es feltette a teavizet, majd kotort a taskaban es rajott, hogy nincs is tobb teaja, megitta a forrovizet, csak hogy valami legyen es elaludt sirva. Masnap felert a tetore, es ahelyett, hogy boldog lett volna, hogy celbaert, egy roncs volt, hullafaradt, lila ajkakkal, es ahogy elneztem, az az egy vagya volt, hogy hazaerjen epsegben...
Itt vagyunk az oceanparton, december 20-an sut a Nap es trikoban maszkalok, van penzunk mindenre es szeretjuk egymast (elvileg), megis olyan faszsagokkal foglalkozom, hogy mi lesz, amikor egyszerre jonnek nyaralni oten a haverjaim, es David anyukaja a pasijaval (jan.23-tol), semmire se lesz idonk veluk, hol fognak aludni, honnan szerzek eleg takarot..?, stb, ahelyett, hogy azt mondanam pl.: veszek 5 pledet a piacon, azon fognak aludni, felmondok 23-tol, nyaralok veluk egy hetet, aztan uj melo utan nezek es viszlat! Februarban pedig jon a tesom: negy es fel csajjal! :-) Majd dolgozom azutan, hogy ok is elmentek, mondjuk. Ez az, mikozben leirtam hogy peldaul mit kene tennem, kiderult, hogy ez egy jo pelda, peldaul. Leszarom a penzt, es kesz! Dolgozzanak a szegenyek! :-)
Hetvegen egyebkent olyan helyen kirandultunk, hogy el se hiszitek, majd megmutatom a fotokat is, ha egyszer rendezodnek a virtualis viszonyaink, mindenesetre masztunk fuggoleges sziklafalon, atvagtunk bozoton, logattam labam jeghideg vizesesbe, majdnem megkerultunk egy tavat, es sajt-sajt-sajtot ettunk, istenieket! Vegulis nem leszek az az idiota elcsigazott hegymaszo, megallok feluton, es orulok, hogy eddig jutottam, ameddig epp jolesett.
)A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Na, egyelőre egyéb híreidre nem reagálok, várok, míg kifő valami ebből a helyzetből, melyet Magad is kicsit zavarosnak ítélsz Lyányom.
Viszont mindig elgondolkodtam az olyan tévében látható filmeken, amikor valaki egyedül, magányosan küzd az elemekkel, például hegyet mászik... Érted, ugye a problémámat? Már hogyan léátható a tévében, ha egyedül mászott a hegyre? Legalább egy operatőrnek kellett ott lennie, nem?